HOGY KEZDÜNK EL HÍZNI A ‘SEMMITŐL’ IS? 2021.08.05.

Vannak, akik azt gondolják, hogy a testet nem annyira fontos karbantartani, mert ez az egész csak egy túllihegett, divatos, valamiféle újhullámos dolog.

Szeretném leírni, hogy ez miért nem igaz. A test konkrétan a tápanyagok hiányára reagál elhízással. Ugyanis próbálja megszerezni a szükséges anyagokat, de nem tudja miből, így ‘kívánósságot’ eszközöl. Akár a sósra-édes, csoki-ropi értelmetlenségek mögött is ez állhat.

Tápanyagokért kiált, de nincs miből megszereznie, a hozzá nem értésből betömött üres ételek összetétele pedig hosszútávon kizárólag egészségkárosításra alkalmas.

A lekváros buktából sem jó minőségű szénhidráthoz, sem vashoz, B12-höz, foláthoz nem fognak jutni a sejtjeink.

A sejtek abból tudnak felépülni és táplálkozni, amit megkapnak. 

A hízás láthatóan nem minden emberre igaz, de a legtöbb emberre igen. 

Akik soványak rossz táplálkozás mellett, azoknak pedig feltehetően felszívódási zavaraik vannak, nem pusztán ‘gyors’ az anyagcseréjük, szóval rossz kaja mellett senki nem fog tudni hosszútávon testileg egészségben maradni, ha sovány, ha nem. 

Ha a testünknek megadnánk ami neki kell, valódi, jól beépíthető anyagokat, gondolok itt vitaminokra, nyomelemekre és ásványi anyagokra (mikrotápanyagok)- tehát nem csak a fehérjére, zsírra és szénhidrátra (azaz makrotápanyagok) hanem azok konkrét minőségére is, akkor a test nem akarna bezárni zsírba mindent, hiszen nem lenne szüksége pánikszerű tartalékolásra.

A hízás védelmi reakció, a sejtek pánikreakciója arra, hogy ÉHEZNEK. 

Annak ellenére, hogy a test kövér és túl van tömve ételekkel.

Csak épp ÜRES ételekkel.

Ilyen állapotokban benne élve talán nehéz elhinni, mégis igaz, hogy onnantól kezdve hogy minőségi ételeket veszünk magunkhoz, sokkal kevesebb étellel fogjuk beérni. Az étvágy visszaesik.

Ez lehet hónapok kérdése, van akinél évben is mérhető. 

Ezt az egészet nem kell túlmisztifikálni valójában, mert egyszerű, mint egy faék, de a teljes megértéséhez muszáj elmagyarázni.

Ha nem dőlnénk be a civilizációs, tápanyagoktól mentes élvezeti cikkeknek és manapság ételnek nevezett ipari hulladékoknak, hanem maradnánk a mindenkori emberi test számára való, valódi tápanyagokban gazdag VALÓDI ételeknél, az éhezésmentes fogyás önmagától is bekövetkezne.

Nem drasztikusan, nem úgy, mint egy fogyókúra által, nem szenvedéssel és nem gyorsan, de nem is fognak a sejtek éhezni, az anyagcsere rugalmas tud maradni és a test eléri az önmaga számára legoptimálisabb formáját és állapotát.

ÉS ÚGY IS TUD MARADNI.

Nem a fogyást kell tehát elsőrendű célnak kitűzni, hanem az alapanyagaink lecserélését olyanokra, amik azokat a ‘részecskéket’ tartalmazzák, amiből a sejtjeink boldogan épülnek fel.

Ha erre az alapra csúszik be néha-néha valami nem odavaló, az meg sem fog neki kottyanni. És ez nem mindegy - hogy azt a mindig emlegetett és vágyott CSALÓnapot milyen állapotú anyagcserével tesszük be.

Egy, már tönkrement anyagcserével elkezdett diétába betett csalónap biztos hogy nem fog eredményt hozni - aztán a kudarc hozza a csalóhetet, csalóhónapot, csalóÉLETET, aztán meg a kampányszerű fogyókúrás fellángolásokat, amik mind tovább súlyosbítják a problémát, az állandó jojózást, majd inzulinrezisztenciát, pajzsmirigyproblémákat.

Ismerős ez valakinek?

Amikor meg már benne van az ember, akkor jön a pszichés része