Az elhízásnak alaptáplálkozás szempontjából 2 oka van.
A legfőbb probléma az, hogy nem a táplálkozási típusunknak megfelelően eszünk. Azaz, fehérjetípusként eszünk ötször kevés, zsírszegény, ám szénhidrátgazdag kajákat. Szénhidráttípusként meg feherjediétázunk meg edzés után iszunk proteint magában tudomást nem véve a testünk kínszenvedéséről, mert hát a szénhidrát az hízlal.
(Ráadásul az egyik fajta szénhidráttípus olyan, mint a pitbull, ha ő eldöntötte, akkor halálig kitart.)
A táplálkozási típusod tehát az a tényező, amit nem lehet soha tartósan másképp csinálni, mert először is borzasztóan fogod érezni magad, másodszor pedig ha elég kitartóan eszel ellentétesen, akkor jó esélyed van egy király betegségre. Mondjuk ha fehérjetípus vagy és fordítva eszel, akkor a hasnyálmirigyedet nyírod ki, ha pedig szénhidráttípus, akkor az epédet nyírod ki, meg a koleszterinedet reptetheted az egekbe. Az, hogy kisbabaszerűen leszel pufi vagy a zsigeri zsírodat gyarapítod vagy pisztolytáskát növesztesz, azt meg a hormonális beállítottságod dönti el. Az eredeti elképzelés szerint a hormonálisan ingerlő ételeket csak már elhízott ember esetében kellett kivenni. De ez nem igazán következetes gondolkodás, mert hát az odáig vezető úton is nagy szerepük van, akár józan paraszti ésszel is végiggondolva, nem? Mert először ha sok hormonálisan ingerlő kaját eszünk, mondjuk kamaszkorunkban, akkor még a fiatal hormonrendszerünk sok esetben jól tolerál, termel mint az állat, pörög az anyagcsere.
Aztán telnek az évek és már egyre kevésbé bírja a test a túlterhelést, egy-két mirigy kifárad, nem termel már annyi hormont, másképp reagálunk ugyanazokra az ételekre, dolgokra. Ne gondoljatok nagy dolgokra, viszont vegyétek nagyon komolyan hogy ezeket az esetleg bagatellnek tűnő ételeket, italokat, hatóanyagokat, fűszereket el kell kerülni, mert az elhízás felerészt ezektől van. Van akinek a koffein, van akinek a csípős, erős fűszerek, van akinek a vörös húsok. Ráadásul ezeket kívánják a legjobban. És akkor vannak azok a kombinációk, amikor mondjuk van egy vöröshúskívánó szénhidráttípus. Érzitek a csapdát, ugye?
Az én uram ilyen.
Tehát kívánja, de szénhidráttípusként már önmagában is kinyírja a vörös hús, hormonálisan pedig hizlalja. És MEGŐRÜL a steakekért meg a bárányért, meg a tatárbeefsteakért. Ha eszik, utána meg nem győzi inni a tömény citromos meg almaecetes vizet, mert majd meg akar halni.
Ugyanis egy szénhidráttípusnak kevés a gyomorsava, mert nem a húsra van szakosodva. Vagy például én. Én, azaz a hormonjaim megvesznek a csokiért, a nutelláért, a gyümölcsökért. Az előbb ott az étteremben a fiúk nutellás palacsintát rendeltek mellettem, hát inkább elmentem gyorsan pisilni, ne is lássam
Na és itt a csapda. Ugyanis fehérjetípusként nemcsak hormonálisan hízok az ilyenektől, hanem százszorosan nyírom vele a hasnyálmirigyemet, mert én viszont hús- és tojásevésre vagyok kódolva, amihez nem kell túl sok inzulin. Szóval lehet hogy úgy tűnik, amikor megkapjátok az ajánlást, hogy ez az erőszakosVikiállat elvett tőlem mindent, amit szeretek, ráadásul tök más más evési szokásokra akar rákényszeríteni.
De higyjétek el, hogy komoly okom van rá és nem találomra húzogatom ki az ételeket! Precíz pontosság és koncentráció kell, hogy egyben lássalak titeket, minden tulajdonságotokat, kívánósságotokat, alkatotokat, szokásaitok, közérzeteteket, táplálkozási múltatokat, mostani problémáitokat összevetve és aztán meghozzam a döntést, hogy pontosan mit is fogok nektek kiküldeni. Egyszer valaki kérdezte, hogy mi a garancia, hogy ő fogyni fog.
Hát GARANCIÁT nem tudok adni.
De minden tőlem telhetőt megteszek. Ja, és a másik fele még akkor is rajtatok is múlik.
ha tetszenek az írásaim és szeretnél értesülni a legfrisebb cikkeim megjelenéséről és hasznos információkról.