NemIgen

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassunk. Amennyiben folytatod a böngészést úgy tekintjük, hogy nincs kifogásod a weboldalról érkező cookie-k ellen. Engedélyezi?

Cukorbetegség...Honnan tudtuk volna? 2018.07.10.

Egyszer egy vacsorán túlsúlyos emberek arról győzködtek, hogy a szénhidrát mennyire kell, persze nem az általunk preferáltak, hanem a hagyományos kenyér-tészta formájában.

Kell a cukorbetegeknek - egyikük az volt - méghozzá napi 180-200 grammnyi (az kb. 7-8 zsemlényi talán... surprise ATYAÉG.), mert a kívülről bevitt inzulinhoz kötelező - ami igaz is.

 

A nagymamám is nagyon sokat sütött.

Piskótákat, sütiket lisztből, cukorból.

De imádtam a meggyes piskótát meg a kókuszkockát. Valahogy eszünkbe se jutott összefüggésbe hozni az egészséggel.

 

Emlékszem a doboz jellegzetes szagára, amiben a cukor volt.

A lehajtható, nyikorgó konyhai kredencre, a benne lévő dobozokra, a kakaóra, a porcukorra.

 

A nagymamám strummás volt és még elég sokan a környezetében.

Emlékszem arra is, amikor először hallottam a pajzsmirigy szót meg a strummát. 

Merthogy neki az is lett, meg is kellett operálni.

Úgy emlékszem, hogy a sugárzásra fogták, de neki már hamarabb volt, mint Csernobil megtörtént.

 

Azt soha senki nem mondta neki, hogy ne igyon napi több feketekávét, ne egyen cukros befőtteket és sütiket, amiket sütött.

 

Aztán később cukorbeteg is lett.

A pajzsmirigy és a hasnyálmirigy, mint ahogyan az endokrin rendszerünkben minden egyes hormontermelőnk, ugyanis működésükben egyáltalán nem függetlenek egymástól.

 

Ő ugyanúgy sütötte tovább a sütiket, készítette a fele gyümölcs-fele cukor befőtteket, lekvárokat. 

Tényleg szeretetből!

És természetesen evett is belőle.

Meg sem fordult a fejében, hogy a táplálkozásnak köze lehet a betegségeihez, hiszen NEM MONDTA SENKI... MI SEM TUDTUK. Honnan tudtuk volna?

A mai napog nem megszokott nézet, miszerint a táplálkozásnak fontos szerepe lenne például a hormonjaink jó működése szempontjából.

 

Az mondjuk határozottan megvan az emlékeimben, hogy gyereklogikával sem értettem, hogy ha egy ember CUKORbeteg, akkor hogyhogy ehet mégis cukros dolgokat, sütiket?

Az más kérdés, hogy mondjuk még most se értem, hogy hogyan lehet egy problémát megoldani azzal a módszerrel amivel létrehoztuk?

Szóval senki nem mondta neki, hogy ne. Gyógyszer volt, azzal ‘meg lett oldva'.

 

Imádtam a nagymamámat. 

Ha akkor tudtam volna azokat a dolgokat, amiket most és elértem volna nála, hogy hogy változtasson a táplálkozásán, sokkal jobban lett volna és sokkal tovább lett volna jól és élt volna.

 

Aztán van itt más is.

A cukrok mellett a gabonák! Amik 'a táplálkozásunk alapját kell hogy képezzék, persze a teljeskiőrlésűek jobbak'

Valóban így lenne?

 

Sok könyvet olvasok mostanában és az egyikben olvastam, hogy nem csak azért sem lehet túl sok tudományos kutatásról olvasni a gabonaalapú táplálkozási piramisokról, mert nincsenek, hanem, mert amit készítettek és rossz eredményt hoztak, azt egész egyszerűen meghamisították vagy megsemmisítették. 

Ez azért úgy bennem maradt.

Kicsit utánamentem.

 

Wikipédia a gabonaalapú táplálkozási piramis 'történelméről':

Az első piramist Svédországban hozták nyilvánosságra 1974-ben, melynek ötlete Anna Britt Agnsäter nevéhez kötődik. 

Ez már megközelítette az 1992-es verziót, ám mégis vetélytársra akadt az „Basic Seven” elnevezésű „étrendi körrel”, ami az élelmiszereket hét szeletre osztotta, ezek azonban egyenlő nagyságúak voltak, így nem jelezték, hogy miből mennyi az optimális bevitel.

Az 1992-ben, az Amerikai Egyesült Államokban létrehozott ábra már tudományosabbnak számít és 2005-ig az összes piramis ennek a mintájára készült.'

 

Szóval 1974 óta. Egészen 42 év történelem.

Azóta javult-e az emberek egészségi állapota? Kevesebb-e a pajzsmirigybeteg, az inzulinrezisztens és a cukorbeteg ember?  

A pajzsmirigy alulműködési problémái szorosan kapcsolódnak a gabonák széleskörű fogyasztásához, egyszerűen időrendbe kell tenni a dolgokat. 

Az inzulin- és cukorproblémák szintén..

 

Ezt találtam a diabetes.hu-n. 

Nem a zsírt akarom favorizálni vele, hanem a szénhidrátalapú, általánosan elfogadott nézetet megvilágítani más szemszögből:

'Az Egyesült Államokban 3-4 évtizede indult el a zsírfogyasztást csökkentő országos kampány. 

A cél a koleszterinszint csökkentése volt az állati eredetű zsírok bevitelének mérséklésével, hogy a szívinfarktus gyakoriságát is csökkentsék. 

Ezen a téren voltak is eredmények, ugyanakkor az emberek zsír helyett több szénhidrátot fogyasztottak, 1970 és 2000 között például 7 százalékkal többet a korábbinál, és az eredmény megdöbbentő volt: az amerikaiak között az elhízás aránya, amit a testtömegindexszel (BMI=testsúly [kg]/testmagasság2 [m2]) mértek, 17-ről 30 százalékra emelkedett. 

Valamint az amerikai táplálkozási piramis irányelveire épült LEARN diétában a piramis szerint napi 6–11-szer ajánlanak fogyasztani szénhidrátot: kenyeret, rizst, tésztákat, 55 százalékos arányban.

A hazai adatok még meglepőbbek. 

Az elmúlt 15 évben az energiabevitel nem nőtt, hanem kb. 400 kcal-val csökkent, az emberek mégsem fogytak, sőt az elhízás gyakorisága másfélszeresére nőtt. Igaz, hogy közben a fizikai aktivitás is csökkent.'

 

Nemrégi rádióhír: pánikolnak Európa szerte az egészségügyben, mert nem értik, miért többszöröződik meg járványszerűen a 2-es típusú diabeteszes gyerekek száma.

 

Miért? Mert liszten és cukron élnek. Nem annyira bonyolult.

Ugyanazon a vacsorán a cukorbeteg hölgy unokái KÓLÁT ittak. Mit várunk a későbbiekben? 

Egészséget, boldogságot, sikeres életet?

Merthogy ezek azért szorosan összefüggnek, ha jobban belegondolunk, igaz?

 

Szóval ez történik most. 

Elfogadott tézisek. De az vajon miért nem jut eszébe a 'táplálkozási piramisnak', hogy ha ennyire nő a 'lisztérzékenyek' száma, akkor nem biztos, hogy liszttel (gabonával) kellene naponta 5-6-7-8-9-10-11-12-szer etetni az embereket? A gyerekeket?!

És ez anyagcseretípustól teljesen független dolog...habár a déli népek mindig valamivel több szénhidrátot toleráltak gabonákból egyszerűen genetikailag ehhez alkalmazkodtak.

 

Egyébként tudjátok, hogy mi az egyik legalapvetőbb különbség a hagyományos búza és a mostaniak között? 

Nem volt a génállománya módosítva, alig volt szem a kalászban, és FERMENTÁLTÁK, erjesztették, áztatták, szinte előemésztették, mielőtt mielőtt lisztté őrölték. Ahol még van ilyen tradicionális eljárás, ott biztosan nincs ekkora gond.

 

A gluténérzékenység nem egy újkori hóbort, bárki bármit is mond. 

Kérdezzünk meg egy gluténérzékenyt erről. 

És hányan nem tudnak a GENETIKAI gluténérzékenységükről. 

Puffadás itt, fosás ott, nem baj, vmi vény nélküli szer majd elnyomja a tüneteket.

 

Ennyire újkeletű egyébként:

'A betegség története hosszú múltra tekint vissza. Először az időszámítás előtti második században egy Kis-Ázsiában élt görög orvos, Aretaeus írta le a tüneteket. A coeliakia elnevezés is tőle ered. Maga a szó görögül hasat jelent, tehát valamiféleképpen a has betegségére akart utalni. Galaneus is tett utalást erre a betegségre. A tünetek pontos leírása azonban későbbi időből származik. Samuel Gee londoni orvos az 1880-as évek végén a csecsemőkori megjelenés tüneteit ismertette. Leírta, hogy a beteg csecsemő rosszul fejlődik, hasmenése van, izomtömege csökkent, végtagjai vékonyak, hasa előredomborodó.

Hertel amerikai orvos körülbelül 20 évvel később, az 1900-as évek elején írt a betegségről.Mindegyikük felismerte, hogy a betegség gyógyulása valamilyen módon az étkezéssel van összefüggésben. A holland van Dicke felfedezése döntő jelentőségű volt. Ő azt tapasztalta, hogy a háború alatt, amikor az embereknek nem jutott kenyér, kevesebb volt a beteg gyermek, illetve a már kezelt betegek tünetei enyhültek, vagy elmúltak. 1950-ben írta le, hogy a betegség kapcsolatban lehet a gabonafélék (búza, rozs, árpa, zab) fogyasztásával.'

 

Egy biokémikus munkatársával közösen pontosították és megfigyelték, hogy a lisztérzékenységet a gabonafélék egyik fehérjéje, a glutén okozza.

 

És hogy ez az egész hogy függ össze? A gabonaalapú táplálkozás sajnos nem vált be az elhízás kezelésében. A gabonák ezen kívül glutént tartalmaznak, ami autoimmun betegségeket okozhat, elég szép számban, például emiatt tévesen akár a hasnyálmirigyet támadja az immunrendszer, akkor cukorbetegség lesz belőle, ha a pajzsmirigy a téves célpont akkor Hashimotoból lett pajzsmirigy alulműködés, ha az ízületeket, akkor rheumatoid arthritis, csak hogy a legnépszerűbbeket említsük.

 

Változtatni kell! Ki lehet lépni ebből. 

Tedd meg te is!!!

 

Mert fogadalmak most is lesznek, csak végig is kellene csinálni. Ugye?

 

Gyere velünk, mi segítünk.

www.bocsiviki.hu/hu/megrendeles

www.bocsiviki.hu/hu/konyha

Iratkozz fel hírlevelünkre,

ha tetszenek az írásaim és szeretnél értesülni a legfrisebb cikkeim megjelenéséről és hasznos információkról.

Kosár

Összesen $0.0

Megrendelés

Bezárás